A korszerű szakirodalomból egyértelműen látható, hogy az IKT (információ- és kommunikáció-technológia) gyakran nem képes teljes mértékben jelen lenni a hagyományos oktatásban. „Csupán néhány innovatív projekt élte túl a korai bevezetési szakaszt és lett az oktatási gyakorlat szerves része.” (S. Bocconi, P. G. Kampylis, Y. Punie, 2012). Ennek értelmében fogant a „Flip-IT!” projekt: kutatás-fejlesztés azon céllal, hogy a „fordított tanterem” módszertanát a partnerországok szakiskoláinak, szakközépiskoláinak és képzési központjainak tanítási gyakorlatába integrálja. Távlati cél a szakképzések színvonalának javítása, valamint a munkaalapú, együttműködő és problémaorientált tanulás illetve tanítás irányába fordulni, kihasználva a modern IKT-eszközök pedagógiai lehetőségeit.
Az Európai Bizottság Kutatóközpontjának a „A jövő technológiáit kutató intézete” (Institute for Prospective Technological Studies of European Commission's Joint Research Centre – JRC-IPTS) az Europa 2020 stratégiához kapcsolódva 2012-ben elindította a „Creative Classroom” című kutatást, melynek célja az IKT-ban rejlő pedagógiai lehetőségek elősegítése, annak jobb megértését, potenciáljának kiaknázását az oktatás és képzés megújításában. A kutatáshoz kapcsolódik az European Schoolnet (31 európai ország oktatási minisztériuma által létrehozott szervezet) által 2013-ban elindított „Creative Classroom Lab” című projekt (http://creative.eun.org), amelynek egyik kiemelt célja a az elmúlt években az oktatási IKT-eszközökre irányuló figyelem központjába került „fordított tanterem” („flipped classroom”) elnevezésű új módszertan kipróbálása iskolai környezetben.
A „fordított tanterem” metodikával gyakorlati kapcsolatba kerülő tanárok beszámolója szerint ezen módszer fokozza a hallgatók és tanárok aktív együttműködését, a hangsúlyozottan tanárközpontú oktatással szemben egyértelműen segítőként áll a tanulók mellett. A Cseh Köztársaságban végzett öthónapos pedagógiai kísérlet végső értékelése szerint a matematikát tanuló hallgatók teljesítménye egyértelműen magasabb volt a „fordított tanterem” módszertanát felhasználva, mint korábban. [1]
Meggyőződésünk, hogy a „fordított tanterem” módszertan különösen hasznos a szakképzési szektorban, ahol az iskoláknak a folyamatosan változó munkaerőpiac kihívásaival kell szembenézniük. A technológiai változások gyorsasága miatt szinte lehetetlen aktualizált tartalmú tankönyvekkel ellátni a szakképző intézményeket. Emellett a hallgatók számára tananyagot előkészítő tanároknak egyre inkább figyelembe kell venniük az interneten elérhető hatalmas mennyiségű információt. Miként tudják ezen koncepcióba illeszteni a tanárok a „folyamatosan online elérhetőség” lehetőségét úgy, hogy a tanulók élményként tekintsenek a tanulásra? Hogyan lehet átlendülni a hagyományos PowerPoint-prezentációk határain? Milyen IKT-eszközök lesznek leghatékonyabbak a tanítás és tanulás támogatásában, ezen belül is a „fordított tanterem” módszertanában? A „Flip IT!” konzorcium nem csak megválaszolni kívánja ezen kérdéseket, de foglalkozni is kíván a tanárok előtt álló gyakorlati kihívásokkal, mert meggyőződésünk szerint a tanárok lesznek hajtóerői ennek a változásnak.
Célkitűzések
Elsődleges célcsoport: szakközépiskolai és szakiskolai tanárok
Másodlagos célcsoport: szakközépiskolai és szakiskolai tanulók
A konzorcium
A konzorcium öt európai ország tíz partnerszervezetét tömöríti. Részt vesz két egyetem Spanyolországból és a Cseh Köztársaságból, amelyek korábban elvégzett kutatásaik alapján a módszertan elméleti hátterét nyújtják. A projekt kedvezményezettjei között három szakiskola található; egy spanyol intézet és egy szakképesítést kínáló magyar iskola a felnőttoktatási tapasztalatait adja a projekthez. Emellett az Egyesült Királyságból és Írországból is részt vesz a projektben egy-egy intézmény, jelentős e-learning tervezési és fejlesztési tapasztalatit adva a közös munkába.
[1] “Hosszas pedagógiai kísérleteink értékelése megmutatta, hogy jelentős különbség található a kísérletben részt vevő tanulók és a kontrollcsoport matematikai feladatokkal foglalkozó teljesítménye között. A “fordított osztályterem” módszer, amikor a tanulók új, videóval támogatott oktatási anyagokkal foglalkoztak, szignifikánsan megnövelte az általános teljesítményüket, így a kreatív videókat egyértelműen pozitívan értékelhetjük. Feltételeztük, hogy az új módszer érdeklődést vált ki a tanulókban, különösen a modern technológia használata miatt. Ez a feltételezésünk alátámasztódott.” (Špilka R., Maněnová M., 2014)
Irodalomjegyzék
S. Bocconi, P. G. Kampylis, Y. Punie (2012): Innovating Learning: Key Elements for Developing Creative Classrooms in Europe, European Commission, Joint Research Centre Institute for Prospective Technological Studies.
Špilka R., Maněnová M. (2014): Flipped classroom, web-based teaching method analysis focused on academic performance, Communications, Circuits and Educational Technologies Conference, Prague, April 2014. ISBN: 978-1-61804-231-6
V. Thompson (2013): Evidence of impact of 1:1 access to tablet computers in the classroom, Creative Classrooms Lab, 2013. eLearning: It’s Time for a Reboot (Carol Leaman, WIRED, 24 June 2013.)
Chatti, M. A.; Jarke, M.; Frosch-Wilke, D. (2007): The future of e-Learning: a shift to knowledge net-working and social software, PROLEARN Whitepaper, 2007.
M. Leicht R., E. Zappe S., I. Messner J., Litzinger, T. (2012): Employing the classroom flip to move lecture out of the classroom, Journal of Applications and Practices in Engineering Education, 3(1), 19-31.
What is the Flipped Classroom model, and how to use it? (CCL GUIDE: LEARNING STORY FLIPPED CLASSSROOM), University of Minho. Portugal, 2013.
This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
